2015. augusztus 9., vasárnap

My world is overturned 4.rész



 Most pedig ugorjunk kicsit a történetben. Koreában vagyunk a NU’EST házában. Ez egy átlagos házikó, hatalmas hátsó udvarral, ahol két  közepes méretű kutyus őrzi a rendet. Lessie és Minnie. Ha belépsz az első ajtón egy kisebb előtér fogad cipős polccal és fogassal. Ha beljebb megyünk, egy nagy nappaliban találjuk magunkat. Ebből a helyiségből 3 szoba és egy konyha nyílik. Az egyik szobában Ren és JR tanyázik. A másikban Baekho, Aron és Minhyun ágya található. A harmadik Minah Rose saját kuckója. Az egész szoba az övé. Ha besétálunk a konyhába, akkor egy folyosó is fogad bennünket, ami először egy fürdőszobához, majd a hátsó ajtóhoz vezet.
-És mit szeretnél csinálni, most, hogy így hivatalosan is velünk laksz?
-Iskolát akarok keresni és mellette lehet, hogy munkát is vállalok. De ezt, mármint a munkát, azt majd 2 év múlva gondoltam.
-Minek? Mi kapunk eleget, szóval.
-Nem élősködhetek rajtatok örökké. És a sulit is fizetni kellesz.
-Azért ne aggódj. Mi fizetjük majd a tandíjadat.
-Az okés. Az elején. De később, mikor már vállalhatok munkát, mindent vissza fogok nektek fizetni. Minden egyes centet.
-Bolond egy lány vagy, azt ugye tudod?
-Bolondoké a világ!
Vágta rá nevetve Minah.


-De miért pont az a suli? - értetlenkedett JR.
-Igen! Miért pont a Margaret bűnözősuli? - értett egyet vele Ren.
-Már vagy egymilliószor elmondtam nektek az okát! Az a legolcsóbb iskola a környéken. És nekem nagyon tetszik a rendszere.
-De mondtuk neked, hogy ne az árral foglalkozz. Még a legelitebb intézményt is el tudjuk neked intézni!!
-Ja! Meg ahogy eddig megismertünk téged, úgy jött le ez az egész, hogy bár nagyon ügyes okos vagy, de ha belépsz abba az épületbe máris péppé vernek téged, vagy éppen megerőszakolnak. Mi pedig megígértük a szüleidnek - nyugodjanak békében - hogy vigyázni fogunk rád!
JR közelebb lépett Min-hez és rátette a kezét a lány vállára. Minah azonban lelökte magáról a gyengéd kezeket és kiabálni kezdett:
-Ebbe ne keverdd bele a szüleimet te érzéketlen bunkó!!! És amúgy is. Mit tudtok ti rólam? Ha? Válaszoljatok!!! Semmit! Ti nem tudtok rólam semmit! Főleg arról a bizonyos egy évről. - Beviharzott a szobájába, becsapta maga mögött az ajtót és a többi mondandóját a kis "kuckójából" adta a fiúk tudtára. - Nem érdekel, hogy mit mondotok vagy gondoltok!!!  Akkor is elmegyek holnap abba a suliba és leadom a jelentkezésemet. És ha nem akarjátok majd fizetni a tandíjat, akkor keresek valami munkát! Téma lezárva! Császtok!!!
Majd begubózott puha, kényelmes ágyneműjébe. Hallotta a takaróján keresztül, ahogy a NU'EST veszekszik, és azt beszélik, hogy nem fogják fizetni neki atandíjat.
-Engem nem érdekel ha meggebed a munkájában és szarráverik a suliban. Akkor sem fogok segíteni neki! Esetleg, ha térden állva könyörög.
-Jaj, nyugodjatok már meg! Biztos nem gondolta komolyan a dolgokat. - Nyugtatta Ren a többieket. - Ez is csak valami kamaszkori lázadás. Viszont kíváncsi lennék arra, hogy mi a franc volt az a "bizonyos egy év" dolog.
-Ha lenyugszik, akkor rákérdezünk erre a témára!
-Jaja! Remélem nem fogja terelni a szót és normálisan beszámol nekünk róla.
Mikor mindenki elindult aludni, mindegyiknek a nyugalom tükröződött az arcán, ám legbelül mindnyájan feldúltak voltak.

Másnap Minah természetesen elment a Margaret bűnöző suliba. A NU'EST
tagok nindzsaként követték őt. Mikor Min megjelent az ajtóban minden szem rászegeződött.
-Nahát! Ki az a pipike ott?
-Wow! Mindjárt felfalom. Cukorbogyóka!
-Stipistopp az enyém!!
Hangzottak a perverznél perverzebb megjegyzések.
Minah ezeket figyelmen kívül hagyva belépett a hosszú folyosóra és odasétált egy csapat fiúhoz.  Közben persze szinte érezte magán, ahogy a srácok és csajok egyaránt végigmérik, és megjegyzéseket tesznek rá.
-Nocsak-nocsak! A fehérbárány bemerészkedett a farkasok közé.-mondta az egyik srác.
-Milyen kis naiv lányka vagy te, hogy így védtelenül besétálsz ide! Hisz gondolom hallottál már a suliról egysmást! -mondta a másik.
-Wow! Köszike a kedves megjegyzéseket srácok. Nem vagyok naiv se védtelen. Meg tudom védeni magam! Ne tévesszen meg titeket a külső. Tudjátok: "A báránybőrbe bújt farkas"!
-Akkor teszteljünk téged egy kicsit!
Megfogta, hozzányomta Minah-t a falhoz és elkezdte tapizni. Mikor a srác keze már a combján járt ezt mondta:
-Akkor most forduljon a kocka!
Majd egy mozdulattal megfogta a fiú kezét és arccal a falhoz nyomta.
-Na? Még mindig szeretnél tesztelni?
-N-ne-nem! - nyögte ki a diák.
Minah engedett a szorításából, de még mindig a fal felé tartotta a fiú fejét.
-Most pedig kérj bocsánatot!
-Csak szeretnéd! Amúgy is TE kezdtél ki velünk!
Rose hozzávágta a srácot a falhoz, majd elengedte, az pedig leesett a földre.
-Azt sem tudod, hogy miért kell bocsánatot kérned!-mondta lenézően.
-Cöhh... -köpött egyet a földön ülő.
-Nem mutatkoztatok be!
Erre mind a három student elkezdett nevetni.
-Méghogy bemutatkozni! Jól vagy te? Ez egy bűnöző suli! És amúgy is. Hölgyeké az elsőbbség!
-Nahát! Hirtelen milyen udvariasak lettetek! Persze az előbb, mikor perverz módon elkezdtél tapizni nem voltál valami jó modorú! Na, mindegy. Segítetek akkor nekem? Amúgy Minah Rose vagyok!
-Hmm.. Merész kiscsaj vagy azt meg kell hagyni. Nos, miben segíthetünk?
-Szeretnék találkozni az igazgatónővel. DE előtte. Hé NUEST gyertek csak ide!!
Majd az ajtó felé fordult, aminek az egyik szélénél Ren, Baekho, Jr, Minhyun és Aron feje kukucskált egy "álruhában". A skacok odasétáltak, de persze útközben róluk is elhangzott néhány megjegyzés és jól végigmérték őket. Főleg a csajok. Még sorsot is vetettek, hogy ki kire fog majd rámozdulni. Mikor odaértek az "én tudtam, hogy ez lesz" mosollyal ragyogó lányhoz:
-Ti komolyan azt hittétek, hogy nem foglak észrevenni titeket? Már a ház elhagyása után tudtam, hogy követni fogtok és követtek is engem. Mondtam, hogy még nem tudtok rólam szinte semmit! - majd visszafordult a sulis bandához - Na szóval. Merre is találom az igazgatóit?
-Továbbmész a folyosón, elérsz az aulába, ott a fekete szekrény melletti lépcsőn felmész és balra az első ajtó. Azt hiszem, hogy a tábla még rajta is van. Ja nem. Várj. Most szaladtak le vele azok a srácok.
-Köszi az útbaigazítást! Sziasztok! Még találkozni fogunk!
-Remélem. Sziasztok. -köszöntek el a diákok. - Amúgy én Kai vagyok, ők pedig Johan és Kyle.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése