A gazdám története

Sziasztok!
A héten egy rövid történettel érkeztünk hozzátok. A történetet a Boyfriend Witch című száma ihlette.
Jó olvasást! :)

https://www.youtube.com/watch?v=o1nkmcTZEcs

Én egy napló vagyok. A gazdám egy fiatal boszorkány. Minden nap leírja, hogy mi történt.

„Szeretett Naplóm!

Mint egy sebesült, összetört, ártatlan lélek sikerül a farkasok kegyeibe férkőznöm. Nem tudják, hogy valójában ki vagyok. Így megismerhetem a 6 tagú falka tagjait, titkaikat, gyengéiket, kapcsolataikat. Aztán egyszerre végzek az ellenségeinkkel és végre elfogadnak a sötét boszik legnagyobbikának! Kívánj sok szerencsét!”

Mindenhova magával visz. Én látom, hogy mit csinál, és körülötte mit csinálnak. Hallom, amiket mondanak.

„Kedves Naplóm!

Sajnálom, hogy 1 hónapig nem írtam. Viszont ez idő alatt sok mindenre fény derült. Köztük arra is, hogy ezt a falkát kitagadták. A történetük mellékes. Így a kapcsolataikkal elvágtak minden szálat. Most egy kicsit csalódott vagyok. De nem baj. Majd a következő farkas bandából kiszedem a szükséges infókat. Ezeknek ma este VÉGÜK!”

Most elkövetett egy hatalmas hibát. Elment valahova, de engem itt hagyott védtelenül. A farkasok kinyitottak. Sajnos nem volt elég időm arra, hogy az összes bejegyzést töröljem. A mait elolvasták. Figyelmeztetni sem tudtam erre az úrnőmet, mert mikor belépett az ajtón a kegyetlen ragadozók rátámadtak. Nem is faggatták, csak belemélyesztették éles karmaikat és fogaikat a Holdfényben gyönyörűen csillogó bőrbe. Kitépték szívét és galád módon cafatokra szaggatták. A heves marcangolás során a gazdám rózsa vörös vére áztatta át hófehér lapjaimat.

Anonymus 9.rész - Vége

Sziasztok!

Elérkeztünk az Anonymus utolsó részéhez. S mivel most én, Alivaris "frissítek" szeretném Jazzy szavait is megosztani veletek :  "Amikor írtam valamiért nagyon sokat jelentett nekem ez a kis szösszenet. Úgy éreztem, hogyha ez nem sikerül jól akkor felhagyok az írással. Nem vagyok százas mi? Lehet, hogy így jött ki rajtam, hogy sokszor szeretném, ha lenne egy bátyám:) "
Köszönjük hogy végig követtétek a történetet! :) Örülnénk, ha itt, a blogon is kapnák visszajelzéseket. Igazán hálásak lennénk egy kommentért vagy akár csak egy pipáért a Vélemények sávban. Nem is gyarapítom tovább a szavakat.. Jó olvasást! :)

-Miért csináltad ezt? – Guggolt le Jimin mellé Suga. – Miért Cat? Miért löktél odébb és hagytad, hogy téged találjon el? Ha? Én mindig bunkó voltam veled.

-Bolond… Azért tettem, mert az én hibám, hogy ez történt. – Tenyerét szájához emelte és vért -köhögött fel.

-Ne mozogj. És ne is beszélj! – Utasította RapMonster. – Hívom a mentőket.

-Ne. Rajtam már nem tudnak segíteni. – Nevetett fájdalmában.

-Ne beszélj ilyen baromságokat!

-Ez nem baromság Jin. A golyó a szívembe fúródott. ezzel már nem lehet mit kezdeni.

-De csak van valami, amit tudnak tenni!

-Ezt ugye te sem gondoltad komolyan V? – Nevetett egy picit.

-De miért? Miért ugrottál elém?

-Már elmondtam egyszer. Ti semmit sem vétettetek. Ti a jó ügyért harcoltatok. Nekem pedig vörös a kezem az áldozataim vérétől. Ha pénzhiányom volt, akkor ártatlan emberek életét vettem el. Így legalább a helyes út érdekében, elégtételként szolgál a halálom. Inkább elmondom nektek, hogy kis is vagyok valójában.

Eddig mindenki nyugtalanul járt föl s alá. Monster a telefonját nyomkodva, V és Jin valami kötszer vagy ruhadarab után kutatva, amivel bekötözhetik a sebet. Suga ki nem mondott gondolataiban magát hibáztatta ezért az egészért. Jimin pedig erősen tartotta Cathrinet. De most mindenki leguggolt, hogy jobban hallják a nehezen beszélő lányt.

-Jeon Jungkook. Vagy hívjalak inkább bátyámnak?

-Bátyád? – Tágultak ki pupillái.

Pár percre csend ereszkedett le közéjük. A többiek is meglepődtek. A hangtalan épületben szinte megfagyott a levegő ebben a pillanatban.

-Ikertestvérek vagyunk.  – Oldotta fel a jeget Kim halk hangja. - Ha nem hiszed, akkor kérdezd meg a szüleinket vagy csináltass vértesztet. A születési évünk és napunk azért esik más időpontra, mert Szilveszter estéjén történt. Te éjfél előtt születtél én pedig éjfél után. A szüleink fiút akartak, de ikrek lettünk. Amint láttátok Kim Cathrine névvel nem vagyok benne semmilyen nyilvántartásban sem. A név, amit a szüleinktől kaptam, Jeon Seohyun. Ha így rám kerestek, akkor megtaláljátok az adataimat, viszont az lesz beírva, hogy halott. Ez azért van, mert amikor odaadtak engem a kutatócsoportnak, hogy a tudásukat átadják nekem, én pedig majd továbbadjam később a jövő nemzedékeinek; harc, tudás, de amikor őket megölték, halottnak nyilvánítottak.  15 éves koromban úgy döntöttem, hogy Kim Cathrine lesz a nevem, hogyha kiderül ez az egész, akkor ne okozzak gondot a családomnak. – Mosolygott már könnyeivel küszködve. – Hiszen gondoljatok bele, mekkora szégyenfoltot égetett volna bele a család nevébe, ha rájönnek, hogy egy eltitkolt rokon hackerként, gyilkosként él. A jó és a rossz pedig számára egyforma.

-Még most sem értem, hogy miért kellett titkolnod a létezésed mindenki előtt. Hiszen én sem vagyok szent. – Arcát pedig már egy sűrű könnyfátyol fedte be.

-Mert olyan dolgokat tudok, és olyan tudás birtokában vagyok, amikért üldöztek volna. Vérdíj lenne a fejemen. Még kapóra is jött Takeshi tévhite. Hála neki halottnak hittek és nem kerestek.

-Te nagyon hülye vagy azt ugye tudod?

-A kutatóktól is hallottam ezt párszor már régen. Néha csináltam egy kis balhét és mivel már akkor is önfejű voltam, elé sokszor mentem haza összeverve. Mindig azt mondták, használjam a harctudásom. Én meg mindig rájuk kiabáltam, hogy ne szóljanak bele, mit csinálok. Az én dolgom. Ők nem a szüleim.

-Ne csináld ezt. Engedd, hogy hívjunk segítséget. Nem halhatsz meg hugicám!

Karjait Seohyun dereka köré fonta és szorosan magához ölelte. Seohyun belefúrta arcát bátyja nyakába és mélyen belélegezte az illatát. Záporként hullottak könnyeik egymás vállára.

-Ha tudnád hányszor akartam én ezt az egyetlen szót hallani… Köszönök mindent.

Suttogta testvére fülébe, szorítása elgyengült, keze a földre esett és a világ elsötétült szemei előtt.

Anonymus 8.rész

Sziasztok!

Amint ígértem, itt a következő része is :D Remélem tetszeni fog :)

-Miért?

-Jajj kicsi Jungkook. – Kezdte nyálas hangon. – Használd azt a csöppnyi agyad! – Váltott komolyra.

-Nem értem. – Hajtotta le a fejét. – Miért öletted meg velünk a zsarnokokat, ha te magad is az vagy?

-Hogy Ő legyen az egyetlen. – Nézett gyilkos tekintettel V. – Ő legyen a leghatalmasabb, hogy Ő irányíthassa az egész „alvilágot”.

-Pontosan. – Csettintett az ujjával X. – Egyébként, - sétált oda Cat-hez, - Köszönöm a segítségedet Seohyun.

-Te segítettél neki?  - Kántálta meglepve a csapat. – Tudtam, hogy egy áruló!     

-He? Én? Mi van? Mikor? – nézett végig értetlenül a társaságon.

-Akkor had emlékeztesselek. „Az NH-tól jöttünk.” – Nagyra nyíltak Cat pupillái. – De az meglepett, hogy élsz.

-Ezt hogy érted?

-Mikor megölettem a kutatócsoportot, mert túl sokat tudtak, az embereim azt mondták, senki sem maradt életben. De… ez a sors fintora. – Majd egy gonosz kacajt hallatott.

-De minket miért akarsz kinyírni?

-Túl… Sokat… Tudtok… Végezzetek velük! – Intett talpnyalóinak s újra eltűnt a sötétségben.

-TE MOCSOK! – Ordibált Cat a feketeségbe. – Te mocsok… - Ismételte meg újra halkabban és lehajtotta fejét.

- Cat…? – Hallatszott Jungkook lágy hangja.

-Mi van veled? Válaszolj már! – Szólt hozzá hangosabban J-Hope.

Halk, apró koppanásokat hallottak. A lány arcáról lehulló könnycseppek ütköztek a betonnak.

-Ezért megölöm! – Suttogta alig hallhatóan.

Teste egyből akcióba lendült és azonnal kiszabadította megát a fickó szorításából. A többiek sem tétováztak tovább. A meglepettségüket használva ők is támadásba kezdtek. Mikor minden álarcos a földön fetrengett fájdalmukban, bemérték a végső csapást. Egyszerre előrántották pisztolyaikat és pontos célzással átlőtték támadójuk koponyáit.

-Sikerült. – Lihegte V. – Sikerült!

-Királyok vagyunk! – Ütötték össze a fiúk az öklüket.

-Még nincs vége! – Töltötte újra a fegyverét Cathrine és a hangos léptek irányába fordította a célkeresztjét. – Takeshi még él.

A többiek is követték tettét. Levegő után kapkodva jelent meg előttük X.

-Hát ez? – Nézett végig emberei vérben fürdő holttestein. Ez nem lehet. Ha… - Emelte tekintetét a gyilkosokra. – Basszus. – Futásra fogta lábát.

-Nem menekülhetsz! Most véged!

És mind a nyolcan eltalálták a menekülő gyáva férget.

-Most van vége. – Rogyott a földre Cat.

Eközben Takeshi utolsó energiájával elővette fegyverét és arra az emberre célzott, aki Cathrine előtt állt.

-Az egyikőtök… Velem jön. – Nevetett X. és meghúzta a ravaszt.

-Neee! Sugaaa! – Kiabálta Kim.

A golyó eltalálta a szívet és a test Jimin karjaiba omlott.

Anonymus 7.rész

Sziasztok!

Elnézéseteket kérjük, hogy késtünk. A hétvége nem úgy telt, ahogy terveztük :/ Engesztelésül nem egy, hanem két részt hoztunk el nektek. Jó olvasást :D

Másnap Kim Cathrine kivételével mindannyian az asztalnál ültek.

-Jó reggelt! – Sétált ki kómásan a hiányzó tag.

-Neked is! – Kántálták Suga kivételével.

-Miért vagy ilyen nyúzott? – Nyomta el J-Hope hangja Suga átkozódását.

-Egész este csak azon gondolkoztam, hogy hogyan békíthetném ki Suga haverunkat.

-Nah, témánál vagyunk. – Dőlt hátra székén az említett ember. – És mire jutottál drága kis Cathrine? – Érdeklődött gúnyosan.

-Megcsinálom egyedül! – Vágta rá egyből határozottan. – Ha nem bízol bennem, akkor előszeretettel megyek egyedül. Bár kötve hiszem, hogy egymagamban sikerülne, de ha te ettől jobban fogod magad érezni, akkor számomra rendben a dolog.

-Nem! – Fordította fejét Cat felé. – Ez a MI munkánk! – Pattant fel kényelmes helyéről. – TE csak megzsaroltál minket! Senki sem akarta, hogy velünk gyere! – Mutatott végig mindenkin egytől-egyig.

-Mindent csak azért tettem, hogy segíthessek nektek itt is! ÉS lásd be, hogy jól jött a tudásom a party-s ügyben.

-De most miattad van feszkó! Bár tényleg ne léteznél!

-MOSTMÁR ELÉG! – Csapott az asztalra RapMonster. – Kussoljatok be mind a ketten! – Vett egy mély levegőt, hogy Ő maga is lenyugodjon. – Három nap múlva mindannyian megyünk. És addig, ha ennyire barmok vagytok, akkor kerüljétek el egymást! Csak addig bírjátok ki. Utána úgyis elválnak útjaink.

Úgy tűnt, hogy Monnie kioktatása hatott Sugára és Catre. A elkövetkező napok csendben és nyugalomban teltek. Nem szóltak egymáshoz, nem is néztek egymásra. Megtartották a lehető legnagyobb távolságot. Majd eljött a várva várt nap.

Ott álltak mindannyian a raktár előtt.

-Szóval. – Kezdett bele RapMonster. – Vegyük át még egyszer a tervet. – Csapta össze tenyerét. – Ennek a helynek 2 bejárata van. Keleti és nyugati. Én, Jin, Jimin és J-Hope a keletin megyünk be, a többiek pedig a nyugatin. Ti! – Nézett a folyton vitatkozó párosra. – Suga és Cat! Ne merészeljétek a gyerekes kis civakodásaitokkal elszúrni az akciót. – A két említett megforgatta szemeit, majd egy béke fejbiccentést küldtek egymásnak. – Akkor verjük szét őket!

Felálltak és a helyükre futottak. Mikor a déli harangszó megütötte a füleiket, betörtek az épületbe. Kezdetét vette az akció. Ám a tervük fordítva sült el. Nem ők lepték meg a bent lévőket, hanem gyorsan vadászokból áldozatokká váltak. Mind a nyolcuknak egy-egy erős, maszkos férfi hátracsavarta a kezüket és egy kupacba húzták őket.

-Lám-lám. Remek munka! – Sétált elő a sötétség leple alól tapsolva egy alak. – Gratulálok kölykök. Nem gondoltam volna, hogy ilyen hamar megtaláltok.

-Ki a franc vagy? – Az ismeretlen közelebb lépett, hogy lássák az arcát. – Te! – Ismerte fel Mon.

-Engedjétek meg kérlek, hogy rendesen bemutatkozzak. Jung Takeshi a becsületes nevem. – Hajolt meg. – De, ahogy ti jobban ismertek engem. – Emelte fel fejét. -  Mr. X.

Hatalmasra kerekedett a szemük. Nem akarták elhinni, hogy a hűn követett Munkaadójuk akarja most őket kivégezni.

Anonymus 6.rész

Sziasztok!

Elérkeztünk hozzátok az új résszel. Reméljük tetszeni fog! Jó olvasást! :)

Tekintsünk be megint a hotelszobába:
- Mi az? Találtál valamit? – gyűltek köré társai.
- Nem… - tekergetett, kattintgatott ide-oda. – Épp ez az, hogy nem. Nincs benne a nyilvántartásban.
- A teljes nevét írtad be? – furakodott közelebb Jin.
- Most komolyan ilyen hülyének nézel?! – ment fel a pumpa Sugában. -  Persze. De nézd csak meg mit ír ki!
- „Ilyen nevű ember nem létezik és soha nem létezett.” – olvasta hangosan Jungkook.
Amint ezt kimondták, nyílt is a bejárati ajtó, és az a bizonyos „soha nem létező személy” lépett be rajta. Gyorsan kiléptek az oldalakból.
- Megjöttem! Sziasztok. – vágódott le a kanapéra. – Milyen napotok volt?
- Unalmas. Merre jártál?
- Összefutottam egy régi ismerősömmel. Beültünk egy kávézóba és elbeszélgettük az időt.
- Ki vagy te? – tette fel újra a kérdést Suga.
- Kim Cathrine. De hányszor kell még elmondanom?
- Akkor miért nem vagy benne egyetlen nyilvántartásban sem?
Cat megdöbbent. Nem tudta, hogy hirtelen miért legyen mérges. Mert még mindig nem bízik benne Suga? Vagy, mert kutakodott utána? Végül elszámolt magában tízig és nyugodt választ adott:
- Meg van rá az okom. De mihelyst lemegy ez a küldetés, mindent elmondok.
J-Hope megjegyzést akart tenni, de a gépből jövő csipogás megakadályozta.
- Megvette a lakást. – tudósított Jin.
- Holnap végzünk vele. – ropogtatta ujjait Jungkook.
- És végre megtudjuk, hogy ki vagy. – szúrta át tekintetével Suga Cathrinet.
- Nem tehetjük el láb alól holnap. – állt fel Cat. – Tudjátok nem csak szórakoztam ma. Takeshi egy drogcsempész is, aki jövő héten a móló 7-es raktárában fog üzletet kötni. Ott kell elkapnunk.
- Miért is?
- Mert a vevőjét le tudjuk adni a rendőrségen és pénzt kapunk érte.
Leültek az ágyra a fiúk és helyeslően bólogattak. Csak Suga volt az egyetlen, aki még mindig kételkedett:
- Na ne már skacok! – tárta szét karjait. – Most komolyan?  Betipeg ide egy „nem létező személy” és azt kéri, hogy higgyünk neki! Hogy lehettek ennyire naivak?
- Kussolj! – állította le a leader. - Milliószor segített már! És soha nem húzott minket csőbe. Kötve hiszem, hogy pont akkor tenné meg, amikor ő is köztünk van.
- Ennek mennyi a valószínűsége? – akadékoskodott Suga.
Erre már senki sem adott választ. Még Cat is csendben bámulta a földet. Suga végignézett a szótlanul gubbasztó társain.
- Hát rendben! – csapta össze tenyerét. – Tegyük azt, amit mond. De! Ha csapda ez az egész, akkor én meg mondtam.
Majd védekező pózba tett kézzel besétált az egyik szobába, becsapta maga mögött az ajtót és ledőlt az egyik ágyra.
- Ne is törődj vele Cat. – simogatta meg a fiú a lány hátát.
- Igaza van Sugának Jin. Így belegondolva… - helyezte törökülésbe lábait a kanapén. – én sem bíznék magamban. – Majd keserűen kacagott egyet. – Sajnálom. – és elindult egy árva könnycsepp lefele az arcán. - Sajnálom, hogy hazudnom kell nektek magamról. – törölte le a sós cseppet orcájáról. – Higgyétek el kérlek, hogy a ti érdeketekben teszem. – felemelte fejét és egy apró mosolyt villantott a fiúknak.
Aznap, már senki sem szólalt meg. Mindenki csak háton fekve a plafont bámulta, és végigjátszódott lelki szemeik előtt az eddig történtek filmje