Egy tinilány élete 7.rész

Sziasztok!

Meghoztam nektek a 7. részt. Remélem tetszik majd nektek. :D Jó olvasást!

Végre eljött az eredményhirdetés napja. Ma végre kiderül, hogy melyik osztály nyerte meg a fesztivált. Zsongott az egész osztály. Mindenki csak az eredményhirdetésről és a fesztiválon történtekről beszélt.

-Hallottad? Ma nagyszünetben kiteszik az eredményeket!-szegezte nekem a kérdést Emy.

-Nem könnyű nem rájönni, hiszen mindenki csak erről tud beszélni az egész épületben.

Lehetetlen lesz megközelíteni a listát. És ez a gondolatom valósággá vált. A nagyszünetben igazi kihívásnak tűnt odajutni. De jött a megváltás hangja:

-Megkérem az iskola minden tanulóját, kivéve a képviselőket, hogy fáradjanak vissza az osztálytermükbe.

Na véééégre. Odajutottam a papírhoz a hirdetőtáblán. Nézzük csak.

-Mi vaaaan? Ö! Ez lehetetlen! Ez nem történhet meg!!!- gondoltam magamban miközben a termem felé sétáltam.

Odaálltam a tanári asztalhoz, és közöltem velük az eredményt.

-Az első helyezett a .....(hatásszünet)... a 9.b osztályé lett-mindenki ujjongott ám én folytattam-de holtverseny volt-hatalmas csend lett-és a másik osztály aki az első helyen áll, nem más mint a 10.b.

Senki nem szólalt meg egy ideig.

-Várjunk csak? Ez azt jelenti, hogy ugyanarra a helyre kellesz mennünk? Vagy külön-külön is mehetünk?

Értetlenkedett mindenki. Az igazat megvallva ez az én fejemben is megfordult.

-Kérem a két nyertes osztály képviselőjét, hogy fáradjanak be az igazgatói irodába.-hallatszott a hangosbemondón az igazgatónő hangja.

Most mi lesz???

-Jó napot igazgatónő!-léptünk be az ajtón.

-Sziasztok! Kérlek üljetek le! Gratulálok!-kezdte a beszédet-a maguk osztálya nyerte meg a fesztivált. Ilyen még nem fordult elő, hogy két osztály nyerjen. Ezért, úgy döntöttünk, hogy vagy lemondja az egyik osztály a nyereményt, vagy a két osztály egyként megy el egy olcsóbb helyre. Nos, melyiket választják?

-Szerintem igazgatónő,-kezdte nyálas hangon Lili- az lenne a legjobb, ha a kicsik mondanának le a nyereményről. Hiszen ezzel kimutathatják a tiszteletüket, és amúgy is nekik több esélyük lesz később megint nyerni!

-A francokat!-vágtam közbe-Az én osztályom soha nem fog lemondani. Remélem felfogtad kis királylányka!

-Inkább te fogd be te kis...El akartad venni tőlem Jaket, úgyhogy ez a legkevesebb amit megtehetsz.

-Már megbocsáss, de nem tehetek arról, hogy jobban nézek ki mint te. És csak szólok, hogy nekem nem kell 1 kiló smink eltüntetni a ragyáimat.

-Elég legyen hölgyeim!-csitított le minket az igazgatónő-Menjetek vissza az osztályba és beszéljétek meg velük a dolgokat. Holnapra várom a döntéseteket.

Kimentünk, miközben olyan feszült volt a levegő, hogy az igai attól félt, hogy felrobban. Órák után szóltam a többieknek, hogy 10 percig maradjanak még itt, hogy elmondjam nekik a dolgokat. Persze gondolom mondanom se kell, hogy nem fogadták valami kitörő örömmel az infókat.

-De ugye nem fogjuk hagyni, hogy az legyen amit ők akarnak?Vagyis az biztos, hogy én nem fogom hagyni nekik!-kiáltott fel, az amúgy csendes, Dylan.

-Nyugodjatok meg! Megígérem nektek, hogy akár bármi áron, de mi is menni fogunk kirándulni. Most pedig akkor menjetek. Jaj, várjatok. Hova szeretnétek amúgy menni? Csak annyi, hogy a kiadás ne legyen eget verő.

Mindenki visszaült a helyére és elkezdett gondolkozni. Sokan mondtak egy napos nagy kirándulást, de annak a költsége nagyon drága lett volna.

-Várjatok!-világosodtam meg-Mi lenne, ha az egyik közeli hegyben sátoroznánk? Mindenkinek van gondolom sátra, matraca és pléde. Lehetne este szalonnát sütni, nappal pedig túrázhatnánk és piknikezhetnénk. Megbeszélhetnénk hogy ki mit hozzon, és akkor egyszerűbb lenne minden.-jelentettem ki az ötletemet.

-Nekem úgyis van egy rokonom, aki tud erre egy alkalmas helyet, és van a közelében egy gyönyörű tó, ahol lehet csónakázni és akár fürdeni is. A partja pedig jó napozásra és piknikezésre.

-Akkor szerintem ezt megbeszéltük. Holnap találkozunk! Sziasztok!

"kirándulás, sátrazás, kirándulás, sátrazás" - Dúdolgattam magamban hazafele. Jaj Istenem!- sóhajtottam-Remélem meg fog felelni az iginek a kirándulással kapcsolatos tervünk. Az egész köbö 2 éjszaka 3 nap lenne. Hulla vagyok.

Azzal úgy ahogy voltam bealudtam. Másnap az igazgatónő szintén behivatott minket:

-Nos hölgyeim remélem sikerült dönteniük, hogy mi legyen.

-Az igazat megvallva mi úgy gondoltuk, hogy elmehetnénk a tengerpartra pár napra egy hotelbe. A 10.b szerint ez lenne a legjobb!

-De az nem lenne túl drága több mint 60 diáknak?

-Nos tisztelt igazgatónő, mi ezt úgy terveztük, hogy a kicsik nem jönnének!

-Akkor ez megfelel nektek is Lola?

-Nem! Egyáltalán nem! Igazgatónő, tegnap az osztályunk szerintem egy remek dolgot talált ki.

-Érdekesen hangzik, légyszíves folytasd!

-Köszönöm! Szóval mi azt beszéltük meg, hogy elmehetnénk táborozni a közeli hegyekbe. Körül-belül olyan 3 nap 2 éjszakára. Az egyik osztálytársamnak van egy rokona aki tudna erre egy nagyon jó helyet. Így mind a két osztály tudna menni, hiszen csak a bérleti díjat kellene kifizetni és azt is kedvezményesen. Megbeszélhetnénk, hogy ki mit hozzon és, hogy mit fogunk csinálni.

-Nem! Ugye ezt nem fogja elfogadni?!- ugrott fel ijedten Lili.

-Mi az? Csak nem félsz este az erdőben? Vagy talán az a gond, hogy ott nem fognak kiszolgálni? Ha így van akkor nem muszáj jönnöd. Megértenénk!

- Jól van! Akkor megyek, csakhogy megtudd, hogy nem neked van igazad!

- Akkor ezt eldöntöttük-szólt közbe az igazgatónő-a táborozás nyert!

- Mi? Várjunk csak! Én ebbe nem egyeztem bele!

- Dehogynem! Hiszen az előbb mondtad!

-Kérlek közöljétek az osztályotokkal és van egy hetetek, hogy mindent megbeszéljetek és előálljatok egy programtervvel.

-Köszönjük.

Majd kimentünk, miközben én repdestem a boldogságtól, ő pedig főtt a dühtől. Olyan jó volt látni, ahogy mindjárt szétrobban. Azt hiszem ezt nevezik dupla győzelemnek!

- Gyerekek! Gyerekek! Meghoztam a hírt! Nos az igazgatónő úgy döntött, hogy....(hatásszünet)....mi nyertüüüünk! Ami azt jelenti, hogy készítenünk kell egy programtervet. De. Van egy kis bökkenő! A 10.b is jön, szóval a tervkészítés hétfőn lesz a tornateremben, mert az elég nagy hely ahhoz, hogy a két osztály elférjen. Ezért az utolsó két óránk ELMARAD majd!

-Juhúúúú! Ünnepeljünk!