Egy tinilány élete 10.rész

Sziasztok!

Itt Jazzy és kivételesen Alivaris! :D Amint látjátok a mi kis Alivarisunk ügyködött megint a kinézetünkkel. :D Szerintetek milyen lett? Az új designnal egy új rész is jár.

-Áh! Szia Lola! - köszönt nekem Debóra.

-szia! És ööö csókolom!

Debóra és az ismerőse voltak azok. Szerintem a nagyapja lehetett mert elég idősnek látszott. Hosszú, pödört bajsza volt, és hosszú szakálla.

-Lola! Ő itt a nagyapám! Ő az akiről beszéltem!

-Jónapot kívánok!-majd kezet fogtunk.

-Szia kedvesem. Akkor mehetünk megnézni a helyet gyermekeim?

-Igen! Persze!

Beültünk egy kis furgonszerűbe és nekivágtunk, az amúgy 30 perces, útnak. Közben pedig:

-És mivel szeretnétek feljönni?

-Úgy gondoltam, hogy kölcsönzünk egy buszt, azzal felmegyünk a szerpentinen a parkolóig utána pedig elsétálnánk a táborhelyre.

-És hányan jönnétek? Mert ismerem a tulajt, és tudnék nektek egy kis kedvezményt szerezni, ami persze a létszámtól függ.

-64-en leszünk és a kedvezmény tényleg jó lenne !

-És ez egy osztály?

-Nem! Mégcsak az kellene!-vágott a beszélgetésünk közbe Debóra.

-Nos itt lennénk! Ez a parkoló, ahova majd ti is meg fogtok érkezni. Ne is vesztegessük az időt, induljunk akkor megnézni a helyet.

Egy gyönyörű, széles ösvény, hatalmas bokrokkal a szélén vezetett minket a fák alatt.

-Megérkeztünk!

Mikor felemeltem a fejem egy óriási boltív alatt álltunk. Fából készült és ez volt belegravírozva:

"A TERMÉSZET SZÉP, EZÉRT VÉDD"

-Nahááát!-tátva maradt a szám a gyönyörű látványtól.

Körbevezetett minket, közben pedig elmondott néhány infót. Mint pl.: az egész terület 2000 négyzetméter és körbe van kerítve, hogy az erdőben lévő állatok ne mászkáljanak a sátraknál. A területen volt két házikó. Az egyikre az volt írva: "férfi" a másikra "női". Zuhanyzók és mosdók voltak bent.

-Itt ez a kapu, aminek mindig zárva kell lennie. Ez az ösvény pedig mögötte levezet minket a közeli tóhoz és a nemzeti parkhoz. Szeretnétek megnézni?

-IGEEEEN!!!-kiáltottunk fel vidáman.

Lesétáltunk a lejtőn. Egy útkereszteződéshez értünk. Az egyik táblán egy fa volt a másikon pedig egy nádszál. Gondolom a fa a nemzeti parkot jelezte , a nádszál pedig a tavat. Mi az utóbbi mellett haladtunk tovább. Mikor leértünk csodálatos látvány tárult elénk. A tó körül gyönyörű pázsit volt és hatalmas lombú fák, amelyek tökéletesen beárnyékolták a helyet. A tópart homokos volt, és egy részére nádas nőtt. A tó vizén a napsugarak pedig csodásan ragyogtak.

-Nos? Megfelel?

-Persze!- jelentettem ki elégedetten- És mennyi lenne a költsége?

-Az alap költség 2000 dúz/fő.

-Mi van?

-De mivel ismerem a tulajt ezért le tudom alkudni nektek 1000 dúz/főre. És ebbe benne van a nemzeti park belépője.

-Oké! Köszönöm a segítséget uram!

-Ugyan már! Hívj nagyapának!

-Akkor köszönöm! Nagyapa!