Egy tinilány élete 3.rész

Halihó!

Jazzy vagyok újra! Meghoztam nektek a 3. részt! Jó olvasást! :D




Felrohantam a lépcsőn, bementem a lakásba és levágtam a táskámat az asztalra. Bementem a szobámba, összefogtam a hajam és átöltöztem a munkaruhámba. A munkaruhám egy fekete tornacsukából, egy fekete rövidnadrágból, egy piros kis deréktől combig érő kötényből, amin rajta van az étterem neve, egy fekete ingből és egy piros csokornyakkendőből állt. Miután elkészültem megnéztem az órarendem és becuccoltam keddre: matek, fizika, angol, kémia, tesi, tesi, ofi.
-Kemény napom lesz holnap.
Ránéztem az órára:
-3 óra. Az jó mert 4-re kell mennem dolgozni, így minden nap lesz egy szabad órám suli után.
Lefeküdtem az ágyra és azon járt a fejem, hogy vajon mit gondolnak rólam az osztálytársaim és a barátaim. Hirtelen felkaptam a fejem és az órára néztem. 5 perc múlva négy.
-Basszus el fogok késni!
Leviharzottam a lépcsőkön és már futottam is az étteremhez. Futva 10 perc alatt megtettem az utat ami sétálva 20 perc. Lihegve betoppantam az ajtón, ledobtam a cuccaimat az öltözőbe és már mentem is a részemhez. Az étterem neve Miltriosz. Kívül vörös belül pedig kifinomult. Volt egy földszint és egy emelet. Összesen 4 pincér volt. A földszintet is kettő és az emeletet is kettő részre osztottuk, így minden pincér kapott egy részt. Én fent voltam és az ablak melletti részt kaptam. Csodálatos hely volt. Mindenki a saját ízlése szerint rendezhette be a részeit. Az enyém egy kicsit Hawaii érzetet keltett. A sarokban pálmafák, az asztalokon trópusi virágok + az ablakokon beáramló napfény. Imádtam itt dolgozni.
-Szia Lola! Milyen volt az első napod a suliban?
-Szia Diana. Király volt. Már vannak is barátaim és megismerkedtem egy tök helyes pasival.
Diana a mellettem lévő résznél dolgozott. Ő 18 éves és már elvégezte a középiskolát. Diana ismer a legjobban engem. Mondhatjuk olyan, mintha a nővérem lenne. Annyi különbség van kettőnk között, hogy ő nagy partyarc.
-Óóóó! Na és milyen? Hogy néz ki?
-Gyönyörű aranybarna haja van, a szeme tengerkék, és olyan izmos és kedves és.. ahhhh... álompasi.
-Na és barátaid vannak már?
-Igen! Britney, Emy és Lejla. Nagyon jó fejek. Megbeszéltük, hogy holnap a suli kapuja előtt találkozunk 9 kor és együtt megyünk be a terembe.
-Ennek örülök csajszi.
Az egész nap így ment el. Csak beszélgettünk és beszélgettünk. Néha nem is volt értelme annak amit mondtunk. Volt mikor Diana annyira nevetett, hogy majdnem legurult a lépcsőről.
-8 óra! Zárás!-hallatszott a hangosbemondóból a nap végét jelző szöveg.
-Végre hazamehetünk-jelentettük ki egyszerre Dianaval.
-Holnap találkozunk! Gyere Lola! Sziasztok!-kiabálta Kriszta.
-Sziasztok!-köszöntek a többiek.
A hazafele úton Kriszta egyfolytában a suliról kérdezgetett. Mikor végre hazaértünk bementem a szobámba és bedobtam magam az ágyba. Annyira unatkoztam, hogy bealudtam. Szerencsére már munka után előkészítettem holnapra a cuccokat, így nem kellett reggel kapkodnom, hogy ne késsek el.